Izsákfa − Nepomuki Szent János római katolikus templom

"Izsákfa ma Celldömölk városrésze. Templomát a Somogyi család építtette, 1803-ban szentelték fel. 1841. szeptember 12-én Erbkinger József alsósági plébános itt keresztelte meg Savanyú Jóskát, aki apjának foglalkozását követve az uradalom juhásza lett.

Hogy a Dunántúl Sobri mellett elhíresült másik betyárja mikor választotta a bűnöző életmódot, nem lehet meghatározni. Kezdetben csak disznó- és marhatolvajlások voltak a számláján. Első fegyveres rablását 1881-ben hajtotta végre, amikor kifosztotta Háczky Kálmán csabrendeki birtokost, és a támadás során egyik embere meggyilkolta a helyi bírót. Innen már nem volt visszaút. Savanyú Jóska "fénykora" az ezt követő három esztendőre esett, amikor rablásaival rettegésben tartotta a szomszéd vármegyék kereskedőit és vagyonos gazdáit is.

Izsákfa templomát a Somogyi család építtette, 1803-ban szentelték fel Fotó: Unger Tamás

1883-ban ezért országos elfogatóparancsot adtak ki ellene: "A Veszprém megye területén garázdálkodó Savanyú Józsi rabló fejére és pedig ha élve elfogatik 1000 forintnyi, holtan leendő kézre kerítésére pedig 500 forintnyi jutalmat tűzök ki. Miről a törvényhatóságot a hatósága területén leendő közzététel véget ezennel értesítem. Tisza s.k. M. Kir. Belügyminiszter."

A vadnyugati filmek szcenárióját ismerve egy rablóbandát daliás alakoknak képzelünk. Ezzel szemben Savanyú Jóska bandája a börtöntörzskönyv személyleírása szerint rendkívül apró termetű emberekből állt. Ő is csak 160 centiméter magas volt. Legendái ennek tulajdonítják, hogy sokszor kimenekült a zsandárok gyűrűjéből. 1884 áprilisában került kézre. Mulatozás közben a zalahalápi csárdában fogták el. A Szombathelyi Törvényszék életfogytiglanra ítélte. 22 év múltán a váci püspök kezdeményezésére szabadulhatott. Testvéréhez költözött Tótvázsonyba, ahol 66 évesen kínzó reumafájdalmai miatt főbe lőtte magát.

Savanyú Jóska perének több százoldalas aktájában egyetlen olyan eset, egyetlen olyan adat sincs, amely arra utalna, hogy a betyár pénzt osztott a szegények között, vagy védelmet adott volna a hatalmaskodó földesurak ellen, alakját mégis körbefonja az a romantikus "betyáraura", ami a fegyveres csavargót vonzó, közkedvelt figurává teszi."

(Forrás: Feiszt György - http://vaol.hu/hetvege/savanyu-joska-izsakfa-tortenelem-celldomolk-1822994)