A Fertőd-Celldömölk-Hévíz-Keszthely túraútvonal alacsony forgalmú, burkolt utakon, néhol burkolatlan földutakon vezet 130 km hosszan, meseszép tájakon.
Hírek / Aktuális információk
Joó-tó nyitvatartása
A tó minden nap 08:00 órától 16:00 óráig tart nyitva.
Hírek / Aktuális információk
A Kemenes Vulkán Park nyitvatartása
A látogatóközpont nyitása 2024. március 15-én, 10:00-18:00 óráig újra várja az érdekődőket!
A Káldi római katolikus templomot 1752-ben építették ismeretlen építész tervei szerint. Az 1780-as években építették újjá, védőszentjéül Keresztelő Szent Jánost választották. Eredetileg Szent Iván volt a templom védőszentje. Gulácsi Farkas János, majd később fiai lettek a templom kegyurai, akik nagyon sok anyagi áldozatot hoztak a templomért. Az oltárképet Dorfmeister István, a kor egyik leghíresebb egyházi festője készítette az ő megrendelésükre. Ugyancsak a Gulácsi család készíttette a stációs képeket is 1790-es években, amelyeket Ferences szerzetesek készítettek. A templomban található szobrokat többségében Tiroli fafaragó művészek készítették. A Szűz Mária szobor különlegessége, hogy egy tömb vadkörtefából van kifaragva.
Az 1850-es években Felső-Káldi Káldy Sándor lett a templom kegyura. Az ő idejében készült az orgonás kórus, valamint két haranggal is gazdagodott a templom. Ő festette meg Dorfmeister Istvánnal a mellékoltár képet, amely Szent Kozma és Damján gyógyító orvosokat ábrázolja. Az 1880-as években a templom kegyura a Maróthy család lett, több mint 50 évig. Ez idő alatt épültek meg az oldalsekrestyék, a kórusokkal együtt. A Maróthy család ajándékozta a templomnak azt a fából faragott, 24 karátos arannyal bevont csillárt, ami restaurálás után a mai napig is díszíti a templomot. Szintén a Maróthy család anyagi segítségével történt a templom 1938-39 évi felújítása, az új orgona felépítése, amely a híres pécsi Angster orgonakészítő cég remeke.