A Fertőd-Celldömölk-Hévíz-Keszthely túraútvonal alacsony forgalmú, burkolt utakon, néhol burkolatlan földutakon vezet 130 km hosszan, meseszép tájakon.
Hírek / Aktuális információk
Joó-tó nyitvatartása
A tó minden nap 08:00 órától 16:00 óráig tart nyitva.
Hírek / Aktuális információk
A Kemenes Vulkán Park nyitvatartása
A látogatóközpont nyitása 2024. március 15-én, 10:00-18:00 óráig újra várja az érdekődőket!
A 279 méter magas Ság hegy tetején áll a Trianoni emlékkereszt, melyet 1934-ben adakozásból és a bazaltbánya tulajdonosának nagylelkű adományozásából állítottak a trianoni békeszerződések emlékére.
1932-t írtunk, mire Kemenesalja népe a trianoni megrázkódtatást feldolgozta, és szükségét érezte annak, hogy a számára kedves Ság hegy tetején zarándokhelyet alakítson ki.
Az emlékműállítás nevesebb kezdeményezői között két helybéli lakos is volt, Királyfalvy Gusztáv néptanító és Szakály Dezső, a helyi evangélikus iskola igazgatója. Anyagi hozzájárulás adományok formájában történt a környékbeli polgárok közbenjárásával, de jelentős segítséget nyújtott a Bazaltbánya Rt. is.
A Ság hegyi Kőfejtőből kibányászott bazalttömbökből emelt 10 méter magas sziklatalapzatból kimagasló 19 méteres kőkeresztet Halászy Jenő és Berzsenyi Miklós tervezte. A kommunizmus idejében a kereszten lévő eredeti felirat „Nagymagyarországért Kemenesalja népe MCMXXXIV.” miatt le akarták rombolni az emlékművet, de a kőtáblát megfordították, és a „Szabadság” szót vésték rá, így a helyén maradhatott.
A rendszerváltás után kezdték szervezni a kereszt renoválását, 2000-ben megtörtént az újraavatás, s ma már díszkivilágítás teszi még látványosabbá. A Ság hegy napjainkban is ünnepi műsorok, megemlékezések helyszíne.
Eötvös-Emlékoszlop és Bányászati Emléktáblák
A Ság hegyen emlékoszlop állít méltó emléket Eötvös Loránd munkásságának. A tudós itt tökéletesítette a később róla elnevezett ingát, melynek segítségével a talajban lévő ásványi anyagok összetételét lehet tanulmányozni.
A hegyen a turistaútvonalak mellett több emléktáblát állítottak, melyek a hegy keletkezésének történetét mutatják be, valamint az itt folytatott bazaltbányászat emlékét őrzik.
I. világháborús emlékmű
Az I. világháború hőseinek Celldömölkön 1926-ban állítottak emlékművet. A szobor megalkotója Gách István, 2010-ben Illés Erika szobrászművész irányításával felújították. A címerrel díszített posztamensen két alak jelenik meg. A kezében puskát markoló, övén tőrt hordó honvéd éppen hátrahanyatlik, de felfogja, megtartja az őserőt képviselő buzogányos magyar vitéz.
Az emlékmű a Széchenyi utcában található.
II. világháborús emlékmű
1993-ban állították fel közel az I. világháborús emlékműhöz, megalkotója Kiss Sándor. Az „emlékezés fala” előtt egy gyászoló nőalakot látunk.
Az emlékmű a Széchenyi utca és a Bartók Béla utca találkozásánál lévő kis parkban áll.
Berzsenyi-szobor
Berzsenyi Dánielnek, Kemenesalja költőjének mellszobra a Berzsenyi Gimnázium előtti árnyas parkban áll. A henger alakú oszlopon álló szobrot az iskola alapításának 15. évfordulóján állították. A szobor eszmei atyja Tar István.
Gayer-szobor
Gayer Gyula botanikus, jogász 1883-ban a mai Celldömölk részét képező Kiscellben született.
Mellszobra 1982-ben készült, felállítására és felavatására a tudós születésének 100. évfordulóján, 1983-ban került sor.
Az alkotás, mely Szilágyi Bernadett nevéhez kapcsolódik, Gayer egykori lakóházának közelében áll a Hársfa utca és a Hunyadi utca találkozásánál lévő kis parkban.
56-os emlékmű
Az alkotás (installáció) egy iskolaépület ablakában látható. Bronzdrapéria, 56-os lyukas bronzzászló, 56 felirat. Az ablaküvegen visszatükröződnek a közeli fák és az ég.
Az emlékhelyet 2006. október 23-án avatták. A tudósítások és a tudósítók elég bizonytalanok voltak az alkotás jellegét illetően. A legtöbbször emléktáblaként vagy domborműként említették Illés Erika alkotását.
A Városi Általános Iskola József Attila utcai épületének Széchenyi utcai bejárata melletti ablakban látható. (Az I. világháborús emlékmű mögött.)
Baross Gábor-szobor
Celldömölk jelentős vasúti csomópont, ezért a települést gyakorta emlegetik vasutas városként. A „vasminiszter” szobra – Illés Erika szobrászművész közreműködésével – a vasútállomás előtti téren, a Wesselényi utcában kapott helyet.
2004. június 10-én a regionális vasutasnapon avatták fel. Az állíttató a város önkormányzata volt.
Turul-szobor
Az 1930-as évek végétől a Széchenyi utcában, 1970-től a ligetben álló szobor 2011 óta a frissen átadott Szentháromság tér közelében áll. 2013-ban felújították, tetején országzászló lobog.
Mozdonyskanzen
A celldömölki vasútállomáson az érdeklődők három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.
Kresznerics Ferenc-szobor
Celldömölk alsósági városrészében végezte esperesi szolgálatát, és folytatott nyelvészeti tevékenységet 1812-től Kresznerics Ferenc. Fő műve a 80 ezer szóból álló "A magyar szótér gyökérrenddel és deákozattal" című munkája. Plébánosként, tanárként, és nyelvtudósként munkálkodó Kresznerics nevét viseli a város könyvtára.
A szobor az Alsósági katolikus templom melletti téren tekinthető meg, a Sági utca és Hegyi utca sarkán. Sírja, mely az alsósági városrész katolikus temetőjében található, a Nemzeti Sírkert része.